Így van ez az ünnepek után. Megszáll az ihlet ;) Az igazság az, hogy minden a maradék tojással kezdődött. Kitaláltam, hogy sütök belőle gyorsan egy piskótát. A túrót is fel kellett használnom, mert a hűtőellenőrünk - Apácska - szólt, hogy már ,,csak" egy hete van. ;))) Nem akartam sütni a tölteléket, de picit magasabbat gondoltam, mint amennyit a túró adott volna. Ezért került bele pici hófehér rizs is. Így a rizs miatt nem U1-es, de azért nagyon finom lett.

Rizses-joghurtos túrótorta - U2

Ez kell hozzá:
Piskótához: 3 tojás (nekem 1 1/2 sárgája és 3 fehérje volt, ezt használtam), 3 ek. mastermix, 3 ek. szitált liszt, csipet só, 1 mk. szódabikarbóna, 3 ek. xilit.
Krémhez: 500 g túró, 125 g rizs, diónyi vaj, 200 ml tejszín, xilit és édesítőszer ízlés szerint, 1 rúd vanília, 1 citrom lereszelt héja, 450 g natúr krémjoghurt, 3 ek. zselatin, 6 ek. forró víz.
Díszítésnek: bármilyen gyümölcs, jelen esetben feketeáfonya.

Így készült: A kerek tortaformát vajjal kikentem, az oldalát liszttel kiszórtam és az aljára sütőpapírt tettem, amit szintén megkentem picit. A tojásokat csak úgy egyszerűen a xilittel jó habosra kevertem. Beleszitáltam a mastermixet, lisztet, csipet sót, szódabikarbónát és lazán összekevertem. A tortaformába öntöttem és 160-170°C-os sütőben világosra sütöttem.

Amíg sült, elkészítettem a krémet, vagyis a torta lényegét.
A rizst leöblítettem és pici vajon megfuttattam, majd dupla mennyiségű forró vízzel,. egy kis xilittel és a kikapart vaníliarúddal megfőztem, majd hűlni hagytam. Én jázmin rizst használok mindig, ez 12 perc alatt és a leírt arányban - 1 rész rizs és 2 rész folyadék - fő meg, sosem ragad, mindig finom.
6 ek. forró víz tetejére lazán 3 ek. zselatint szórtam. amikor lesüllyedt, megkevertem és hagytam hűlni.
A túrót a vaníliarúd magjaival, a joghurttal és a lereszelt citromhéjjal kikevertem. A kihűlt rizst is hozzáadtam és újra kikevertem. Amikor a zselatin is már csak langyos volt, akkor kemény habbá vertem a jó hideg tejszínt. A rizses-túrós krémhez előbb a zselatint kevertem, majd beleforgattam óvatosan a tejszínhabot is. Az egészet a kihűlt piskótára kanalaztam és cakkos habkártyával balaton-hullámot rajzoltam rá. A formára rápattintottam a tetejét és hűtőbe tettem, hogy a zselatin megdermedjen. Tálaláskor áfonyával díszítettem.

De persze eperszezonban epret szeletelnék rá, málnaéréskor rubinpiros szemekkel gazdagon kiraknám, körteszezonban legyezőre szeletelt körtét tennék rá, szüretkor pedig egész kis szőlőhegyet halmozék a tetejére színes szőlőszemekből. :) Fügével is lehetne szépen díszíteni, de gránátalma maggal, vagy ribizlivel, feketeszederrel, meggyel, kiwivel, naranccsal, lime-mal, citrommal, bármivel szépen lehetne dekorálni. Ízben szinte minden gyümölcs illik hozzá. Meggylében oldott zselatintól pedig halvány rózsaszínre festhetném az egészet. Bár magában is nagyon finom, igazán jó kis vendégváró torta, vagy szelet, ha más formában készül.

A rizst azért így adtam meg, meg ennyi van egy zacskó rizsben, ha valaki pl. gyorsrizst használna.
Jó szervezettséggel kb. 30 perc alatt elkészül. Mire a piskóta megsül - kb. 15 perc - és kihűl, addig elkészül a rizs - 12 perc - a zselatin - 5 perc - és ki is hűl annyira, hogy össze lehessen állítani a krémet és a piskótára lehessen halmozni. 30 perc és mehet a hűtőbe pár órára vagy egy éjszakára. Mosogatás: 2 tál, a mixer habverői, 1 zselatinos ek., 1 vaníliás kiskés, 1 szilikonspatula. :)) A formát meg majd akkor, ha a torta elfogyott!

Pontosan emlékszem, hogy mikor ettem először életemben. A nagyapám 70. születésnapján, amikor mama gúlába rakva sütötte meg. Illetve együtt raktuk és együtt csináltuk hozzá a vaníliasodót. Aztán valahogy teltek az évek (28, te jó ég!) és eszembe sem jutott. Múlt héten Eszter, Márti barátnőm sütni szerető nagylánya mesélte, hogy aranygaluskát sütött és nagyon hamar elfogyott. Naná! ;) Nem is csoda, hiszem amilyen egyszerű, olyan finom. Ezen fellelkesülve update-eltem tegnap. Apácska nem emlékszik, hogy ilyet valaha evett volna és nagyon ízlett neki ;)

Aranygaluska - update-elve

Ez kell hozzá: 300 g liszt (+ kb. 100 g), 300 g mastermix, 2 cs. szárított élesztő, 2 tojás sárgája, 250 ml langyos tej, 250 ml langyos kefír, 100+100 g vaj, csipet só, xukor/xilit és édesítőszer ízlés szerint, 1 rúd vanília, 1 l tej, 1 cs. vaníliapuding, 150 g darált dió.

Így készült: A liszteket, élesztőt, csipet sót és kb. 100 g xilitet összeszitáltam. A kefírt és a tejet elkevertem a tojások sárgájával és a 100 g langyos, olvasztott vajjal. Evvel összedolgoztam a tésztát. Illetve dagasztókaros géppel. Amikor szép lett a tészta, akkor hagytam a duplájára kelni. (most 2 órát maradt egyedül)
A diót persze közben ledaráltam és összekevertem xilittel. Egy nagy tepsit is kivajaztam és tálkában újabb adag vajat készítettem elő. Az 1 cs. pudingból, az 1 liter tejből és a vaníliarúddal megfőztem a sodót is, hagytam hűlni.
Amikor a tészta megkelt, óvatosan kinyújtottam kb. 2 cm magasra. 3 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval vágtam darabokra. Ezeket olvasztott vajba, majd a xilites dióba forgattam és szépen sorban egymás mellé rakosgattam a vajazott tepsiben. 2 réteg lett belőle. Hagytam 20 percig még kelni, utána 180°C-os sütőben kb. 35-40 perc alatt megsütöttem. Amikor ehetőre hűlt, vaníliasodóval tálaltam.

Mivel nincs benne olyan cukor, amit direkt megehet az élesztő, így kénytelen a tejből, vajból, kefírből, lisztből felvenni. Ezért a kelés tovább tart, mint a hagyományos tésztáknál. De ez nem volt gond, úgyis csaptelepet és csöveket vásároltunk éppen.

A rakosgatást úgy csináltam, ahogy még Balogh mamával anno, és meglepően élénken él ez így az emlékezetemben, nem is hiszem, hogy valaha másképp készíteném: darabonként minden kis tésztát vajba, majd a dióba forgattam. A gúlát kihagytam, de az ízén ez nem rontott semmit. Legközelebb viszont harmados lisztből csinálom, hogy könnyebb legyen a tészta.

Szeretek kísérletezni mindenféle könnyű, hagyományos recepttel. Vagyis másképp mondva ,,update-elni'' szoktam nagyanyáink jól bevált receptjeit. Ilyen sorsra jutott Márti barátnőm nagymamájának receptje is. Márti csak elejtette, hogy milyen sokszor süti ezt a finomságot, nekem még a hallatán is beindult a fantáziám. Miért maradnánk le egy ilyen élményről? A végén leírom majd az eredeti receptet is.

Citromos süti - Márti barátnőmtől

Ez kell hozzá: 5 nagy tojás, 150 g mastermix, 200 g liszt, 1 sütőpor, csipet só, 200 g margarin, 2 nagy citrom, 3 ek. kefír, 100 g xukor, édesítőszer, 100 g dió, porcukor, pici libazsír a tepsihez. Esetleg egy fél rúd vanília ;)

Így készül: a tojásokat kettéválasztom. A sárgákat a xukorral habosra keverem. Ha nem elég édes, akkor rásegítek egy kis folyékony édesítővel, vagy még xukorral, kinek mi tetszik. Ezután a langyos margarinnal is habosra keverem, illetve hozzáadom a citromok levét és a lereszelt héját - és a vanília kikapart magjait - is. A tojások fehérjét kemény habbá verem.  A lisztet a sütőporral összeszitálom. A fehérjét és a lisztet felváltva, óvatosan a tojássárgás keverékhez forgatom. Na ekkor jöttem rá, hogy a mastermix miatt kell még valami, amitől egynemű lesz a tészta, mert így nagyon száraz volt, alig bírtam elkeverni. Ekkor tettem bele a kefírt, de ezt persze már lehetett volna a sárgájához keverni.
Pici libazsírral kikentem egy tepsit és enyhén kiliszteztem. Ebbe simítottam a tésztát, és a közben megvágott diót a tetejére szórtam. 180°C-os sütőben sütöttem meg. Tűpróba után kivettem és hagytam kihűlni. Nagyon finom, intenzív citromos íze lett, a dió pedig jól passzolt hozzá. A teljesség kedvéért porxukorral megszórtam, hogy elég autentikus legyen.

Az eredeti recept a nem update-előknek:

--5 nagyobb tojás(külön a fehérje és a sárgája)
--35 dkg porcukor
--35 dkg liszt
--20 dkg ráma
--1 zacskó sütőpor
--2 db citrom leve és reszelt héja
--durvára vágott dió a tetejére (ízlés szerint)
--vaníliás porcukor a tetejére, amikor kihűlt

Mártiéknál mostanában sűrűn készül ez a tepsis süti és mindig nagy sikere van. Mivel csak arra nem volt infóm, hogy mekkora tepsi kell hozzá, így a nagyot használtam. Ezért kis laposkák lettek a kockák. Legközelebb ehhez a mennyiséghez a kisebbet (kb. 30x25 cm-es) fogom használni, hogy magasabb szeletkéket kapjak. De ízre a siker maximálisan garantált!

Apácska sosem evett még churros-t. Most, hogy fánkszezon van, valamint mert ilyen őrültségekre mindig kapható vagyok, egyik hétvégén hirtelen felindulásból meg is csináltam. Bár sem forró csokit, sem forró kávét nem kínáltam hozzá, mégis nagyon ízlett neki. Nekem meg persze az, hogy nem kell sokat vacakolni vele. Akármit is készítek, számomra akkor a legjobb, ha azt gyorsan, praktikusan meg lehet csinálni. Nos, ez éppen ilyen. Az igazsághoz tartozik, hogy arra is rájöttem, nincs megfelelő méretű csillagcsövem ilyen fánk készítéséhez. Ezért csak pőrén nyomtam a tésztát a zsákból az olajba, de így is nagyon finom lett.

Churros - csakis fahéjjal

Ez kell hozzá: 60 g vaj, 300 ml tej, csipet só, 3 ek. xukor, 70 g mastermix, 70 g liszt, 4 tojás, 1 narancs (vagy mandarin, vagy citrom) lereszelt héja, 1 tk. rum, xukor és fahéj a kisült fánkok szórásához, olaj a sütéshez. Nyomózsák csillagcsővel, ennek híján nejlonzacsi ;)

Így készül: a vajat és a tejet lábosban felteszem melegedni. A szárazanyagokat összeszitálom. Amikor a tej meleg, belekeverem a lisztkeveréket és addig keverem fakanállal, míg el nem válik az edény falától. Akkor hűlni hagyom pár percig. Ezalatt lábosban legalább 2 ujjnyi olajat melegítek. A tésztához robotgép dagasztókarjával egyesével hozzákeverem a tojásokat. (A rum nem kötelező, de jót tesz neki. Ez olyan magyar virtus, de a fánkoknál sosem hagyom ki.) A tésztát nyomózsákba szedem. Akinek van, közepes csillagcsövön keresztül, én csak ilyen egyszerűen a forró olajba nyomom a tésztát. Amikor kellően hosszúnak látom, késsel elvágom a csíkot. 1-2 perc alatt megsült. Akkor szedőkanállal előbb papírra szedem, majd még forrón a fahéjas xukorba forgatom. És már ehető is

Ilyen receptet elég sokfélét találni a hálón, akár égetett tészta néven is. Az, hogy ki mivel teszi különlegessé, már ízlés kérdése. A narancshéj és a fahéj igazán jól passzol egymáshoz. Ha nagyobb mennyiséget készítünk belőle, akkor talán marad a vendégeknek is és ők is elégedettek lesznek vele.

Mostanában nagy divat a fánk. Elvégre farsangi szezon van és annak szinte elmaradhatatlan kelléke. Ráadásul ez a fajta kevert, nem kelesztett fajta - akár túró-, akár joghurtfánk - igen gyorsan, kb. 10 perc alatt elkészül, aztán csak sütni kell. Na meg megenni. Bár ez még szerintem sosem okozott gondot.

Mákos joghurtfánk

Ez kell hozzá: 450 g natúr joghurt (1 nagy pohár), 3 tojás, csipet só, xukor vagy édesítőszer, 4 ek. darált mák, 1 citrom reszelt héja, 1 ek. rum, 1 sütőpor, 4 ek. zabpehely, 6 ek. liszt, 6 ek. mastermix, olaj a sütéshez, a tetejére vaníliás porxukor.

Így készül: az olajat 2 ujjnyi mélységben feltesszük melegedni. Ehhez nem használok nagy edényt, egy kisebb lábost neveztem ki erre a célra.
A joghurtot elkeverem a tojásokkal, a mákkal, citromhéjjal, sóval, xukorral, rummal és zabpehellyel. A liszteket a sütőporral összeszitálom, majd ezt is a joghurtos keverékhez adom és elnagyoltan belekeverem. A tésztát olajba mártott kanállal formázom meg egy kicsit, majd új teszem az olajba. Természetesen ez is megfordul magától sülés közben, de azért figyeljünk rá.
Amikor kihűlt, porxukorral megszórom és már harapható is. Kisebbeket és nagyobbakat is lehet sütni belőle. Nem esik össze, a zabpehelytől marad egy kis tartása.

Lábjegyzet: olvastam, hogy vannak, akik bolti gyümölcsjoghurttal készítik. Elgondolkodtam, vajon milyen lehet az a liofilizált gyümölcs, ami abban van, ha esetleg a fánk szélére kerül és megsül az olajban. Brrr... nekem nem jönne be. Ha legközelebb csinálom, akkor inkább valami friss, szemes gyümölcsöt, pl. cseresznyét, meggyet vágnék apróra, azt keverném a tésztába. Akár mákkal együtt is ;) És a finomított cukrot akkor is kihagynám belőle, hogy a gyümölcs ízét is lehessen érezni.

Tulajdonképpen máskor is készítettem már hasonlókat, de mivel nem volt olyan alkalmas pohárkám, amiben fotózhattam volna, sosem kerültek fel a Bodzára. Aztán Mézeskével levelezve adott egy tippet, hogy ő hol szerzett be egyszerű, remek poharakat ilyen célra. Vagy ha nem is ilyenre, erre is tökéletesen megfelel. Fellelkesülten mentem vadászni és sikerrel is jártam. Pár napra rá fel is avattam őket egy könnyű krémmel.

Málnás pohárkrém

Ez kell 4 pohárnyi mennyiséghez: 300 g málna (most fagyasztott), xukor vagy édesítőszer, 500 ml hideg tejszín, 1/2 citrom reszelt héja, 4 ek. kakaópor, 4 ek. zabpehely.

Így készül: a málnát fél deci vízzel és némi xukorral lábosban elkeverem és kis lángon összefőzöm. Egészen lekvárszerűre hagyom besűrűsödni. Szétosztom a poharak alján és hagyom kihűlni. A zabpelyhet serpenyőben  finoman megpirítom és pici xukorral megszórom. Tányérra téve hagyom és ezt is kihűlni.
Amikor a málna kihűlt, xukorral felverem a hideg tejszínt, a reszelt citromhéjat belekeverem. A felét szétosztom a poharakban a málna tetején. Mindegyiket megszórom 1 ek. kakaóporral, majd a maradék tejszínhabot is elosztom rajtuk. A ropogós zabpelyhet a tetejére morzsolom és tálalásig hűtőbe teszem.
Aztán a nap fénypontjaként egy hosszú nyelű bárkanállal az alján lévő málnát áthúzzuk a tejszínhabon és élvezettel megeszegetjük

Ezer éve nem sütöttem már fánkot, és most végre megint kedvem támadt. Egyszerű gulyáslevest ettünk ma, amihez reggel csináltam egy kis update csipetkét is. Krumpli nem került bele, de tettem bele sok zöldséget, a karalábét pedig krumplifazonra vágva főztem bele. A borsót és a csipetkét a végén, egyszerre tettem bele, nekik nem sok idő kellett. Imádom, ahogy Apácska kanalazza, ez a tuti jel, hogy jó ízű lett.  Szóval ehhez az egyszerű leveshez, illetve utána gondoltam ki a fánkot.

Fánk finomságokkal

Ez kell hozzá: 400 g liszt, 200 g mastermix, 15 g szárított élesztő, 3 ek. xukor, 3 tojássárgája, 500 ml tej, csipet só, 3 ek. rum, 1/2 vaníliarúd, 4 ek. vaj. Bő, legalább 1 l olaj a sütéshez.
Feltétnek: bodzalekvár, porxukor, vaníliakrém (1 cs. pudingpor, xukor, 1/2 vaníliarúd, 750 ml tejjel felfőzve)

Így készül: a liszteket, sót, xukort, élesztőt összeszitálom. A vajat megolvasztom, a tejet megmelegítem. A vanília kikapart magjait a liszthez adom. A szobahőmérsékletű tojássárgákat a közepébe teszem, a vajat hozzácsurgatom, majd a rumot és a tejet is hozzáadva folyamatosan dagasztani kezdem. Én már motorizált vagyok, így persze géppel. De akinek van kedve, fakanállal is kezdheti, majd kézzel, és amikor már nagyon elege van, onnantól még 10 percig dagaszthatja, akkor lesz jó. Vagyis amikor a tészta már szép fényes és hólyagosodik, akkor pici liszttel megszórom és huzatmentes helyen - ezt lehet tiszta ruhával letakarva is, de én beteszem a mikróba és rácsukom az ajtót - elteszem kelni. A mastermix miatt bőven hagyok neki időt, legalább egy egész órát, de ha kicsit több, akkor sem baj.
Amikor megkelt a tészta, lisztezett felületen óvatosan ujjnyi vastagságúra nyújtom és nagy fánkszaggatóval kiszaggatom. Tálcákra teszem és hagyom még 25 percig kelni. A maradék tésztát óvatosan lapogatom össze, nyújtok rajta és ismét kiszaggatom. Ezeket hagyom majd a sütés végére, hogy legyen idejük megkelni.
Az olajat felforrósítom annyira, hogy egy icipici tésztát belecsippentve az rögtön feljöjjön a tetejére. A fánkok közepét erősen összenyomom - itt lesz a ,,lekvártartója" - és úgy teszem az olajba, hogy az alja kerüljön felfelé. 1 percig fedő alatt sütöm, majd megfordítom és fedő nélkül sütöm meg a másik felét.

Tálalás porxukorral, bodzalekvárral, vagy vaníliakrémmel. Mindegyikkel nagyon finom és illatos a rumtól.

Tegnap annyira akartam valami sajtosat enni, nem is bírtam tovább délután és összedobtam egy lepénykét. Na jó, nem is annyira ,,ke'', mert egész tepsivel lett, de a lényeg, hogy nagyon egyszerű, nagyon gyors és nagyon-nagyon finom lett. Talán mert jó sajtos volt, talán mert annyira vágytam rá? Ki tudja. Egy biztos: ma reggel, tehát másnap még finomabb volt. Mindegy, hogy langyosan vagy hidegen ettük, hálás kis recept, tehát marad a gyűjteményben. Kvaldlipik és sajtimádók figyelem! Próbáljátok ki, igazán megéri!

Háromsajtos lepény

Ez kell hozzá: 150 g liszt, 150 g mastermix, 1/2cs sütőpor, 2 tojás, 100 g margarin (vagy vaj), 100 g gorgonzola, 200 g füstölt - most trappista - sajt, 450 g tejföl, 50 g Grana Padano (vagy Parmesan, vagy Parmigiano Reggiano, vagy Gran Moravia, stb.), só, 3-4 ek. dióolaj.

Így készül: a liszteket a sóval, sütőporral összekeverem, majd belekockázom a margarint és a gorgonzolát. Késes aprítóval két menetben szép morzsásra összedolgozom. Eszméletlen illata lesz a gorgonzolától. Hozzáadom a 2 tojást és a tejfölből kb. 1 evőkanálnyit. Összedolgozom gyorsan és kb. 1/2 cm vékonyra nyújtom. Sodrófára tekerve a tepsibe teszem (40x25 cm-es) és kis peremet csinálok neki. Nem baj, ha elszakad, vagy pótolni kell, mert össze lehet nyomkodni a tésztát. Villával megszúrkálom és kb. 10 percig elősütöm a 180°C-osra melegített sütőben. Ezután kiveszem, a csipet sóval elkevert tejföllel megkenem. Megszórom az időközben lereszelt füstölt sajttal és a végén a tetejére reszelem a Grana Padanot is. Dióolajjal vékonyan megcsurgatom, csak a ,,ziziért''. Visszateszem a sütőbe és addig sütöm, míg a tejföl már nem folyós és a sajt is megpirult a tetején. Kb. 30 percig.

Langyosan, kockára vágva tálalom. Másnap reggelinek isteni, addigra picit visszapuhul az omlós tészta és nagyon finom a hideg sajttal a tetején. Vendégvárónak hosszabb és keskenyebb csíkokra vágva kínálnám.

Először is Boldog új évet kívánok mindenkinek erre az évre!
Kicsit elmaradtam mindenféle posztolással, a boldogkarácsonnyal, a boldogújévvel és úgy egyáltalán. Bevallom, engem kinyúvasztott a tavalyi év, főleg az év vége. Viszont itt az új év és bár munkával kezdődik, tudatosan készülök egy hosszabb szabadságra, amikor a tavalyról megmaradt napjaimat igénybe véve, mindenféle jóval kényeztetem majd magunkat és magamat.

Megmutatom, hogy a karácsonyi sütögetésből mi volt a kedvencem. Mert ezen felül készült a családnak 9 tepsi darálós süti 3 ízben: vaníliás, kókuszos, narancsos-rumos, volt közte pucér, csokival áthúzott és csokis kókuszban hempergetett is. Ezen kívül 8 tepsi sajtos-ropogós rúd mindenféle magvakkal és gyümölcskenyér is készült.

Szilveszter este Márti barátnőmet hívtam és beszélgettünk, neki meséltem a krémes túróst. Gondolom lelki szemeivel látta is maga előtt és kérte, hogy minél hamarabb tegyem fel a receptet. Az én lelki szemeim előtt - mivel nagyon szeretjük a gránátalmát - csak valami könnyű fehérség és piros karácsonyi pöttyök lebegtek, amikor kitaláltam. Pechemre valamelyik magazinban most látom, hogy hasonló dolog szerepel. Na bumm. De azért ez nem von le semmit az élvezeti értékéből sem ízre, sem látványra.

Krémes túrós gránátalmával

Hozzávalók: szögletes-csatos krémes-tepsi
Tészta: 150 g liszt, 150 g mastermix, 100 g xilit vagy xukor, 1/2 cs sütőpor, csipet só, 150 g margarin, 2 tojás.
Töltelék: 500 g sovány túró, 2 tojás, 1 vaníliarúd, 1 citrom reszelt héja és leve, xilit vagy xukor ízlés szerint.
Krém: 500 g mascarpone, 400 ml tejszín, 2 ek. zselatin, xilit vagy xukor ízlés szerint, 1 nagy és érett gránátalma.

Így készül: a tésztához a lisztet a margarinnal, xukorral, sóval és sütőporral összemorzsolom, majd a tojásokat hozzáadva összeállítom. Kb. 1 órára hűtőbe, vagy télen, mint most az erkélyre tettem dermedni. Utána kinyújtottam akkorára, hogy a tepsiben kb. 1/2 cm-es pereme legyen a tésztának. Villával megszúrkáltam és 10 percig közepes hőmérsékleten - kb. 160°C fokon - elősütöttem.
Ezalatt a túrót a tojások sárgájával és xukorral, citromlével, citromhéjjal krémesre kevertem. A fehérjékből elvettem kb. 1 evőkanálnyit, a többit felvertem és a túrót evvel lazítottam. Az elősütött tésztát megkentem a fehérjéből elvett adaggal, majd mikor picit rászáradt a forró tésztára, akkor rátettem a túrós tölteléket és szépen elsimítottam.  Visszatettem a közben 180°C-ra állított sütőbe és kb. 30 perc alatt szépen megsütöttem. Szerintem sütőfüggő a dolog, érdemes odafigyelni. Nem kell a túróra fekete réteg, sőt még barna sem felülről! :) Amikor megsült - nem szabad kiszárítani, akkor jó, ha még kicsit lágynak érezzük, mert hűlés közben is szilárdul még - kitettem az erkélyre kihűlni.
A krémhez első lépésben a zselatint pici vízzel felfőztem, majd hűlni hagytam. Ezután a jéghideg tejszínt xukorral félig felvertem és a kihűlt, de még folyós zselatint utána kanalanként hozzákevertem, úgy vertem kemény tejszínhabbá. A mascarponét is kikevertem egy pici xukorral, és pár csepp citromlével, majd a finoman összeforgattam a tejszínhabbal. A krém felét a túróra simogattam és a gránátalmából Nigella technikájával kinyert rubinpiros magocskákkal megszórtam. Ezután a krém másik felét is rásimítottam.
Minimalizmusban maximalista vagyok, tehát szép simára igyekeztem eldolgozni a tetejét egy habkártyával. Végül a gránátalma magocskák másik felével pettyeztem a tetejét. Hidegre tettem, rápattintottam a tesi fedelét és másnapig vártunk vele. Addigra a tészta is kellemesen visszapuhult és igazán omlós lett, a túró is lágyult picit a mascarponétól és úgy egyáltalán... tök finom lett! :)

Igazán egyszerű és szépséges lett az eredmény. Nekünk és a családnak tetszett. Próbáljátok ki, igazából nincs vele több macera, mint más sütikkel.

Most, hogy szedegettem le a memóriakártyáról a képeket, ezt is találtam rajta: Apácska megörökítette a karácsonyi asztalunkat. Biztosan amikor valamiért a szobában sertepertéltem, mert nem láttam, amikor csinálta. Remélem tetszett neki. Ez még a vacsi előtt, borleves és kalács, meg a rántott potyka, majonézes édesburgonya saláta, almás-sajtos majonézes zöldborsó előtt történt. Utána csak romokat látott volna ;) Végül így avattam fel a tortatálamat, mert így semmi sem volt útban egy szinttel feljebb. Torta is biztosan fog rá kerülni idén, remélem nem is olyan sokára.

Tiszta büszke vagyok - ez remélem érezhető - és minden alkalmat megragadok, hogy ezt hangoztassam, amikor tesókám beszámol róla, milyen csuda finomságot csinált éppen. Hagyományos konyhát visz és ő is napi rendszerességgel főz, mindenféle finomat. Ma pl. paprikás csirkét. Sőt! Csodás sütiket, pogácsákat és muffinokat süt! Bár apukám is szokott néha főzőcskézni, arra nem emlékszem, hogy sütött volna ;) Apácska pedig amennyire csak lehet, kerüli ezt a területet. Neki az a specialitása, hogy mindenfélével felszereli a háztartásunkat. Szóval Tesókám megkívánta a szilvásgombócot és el is készítette magának. Leírt minden, hogyan készült, ezért úgy írom ide én is.

Szilvásgombóc - ahogy öcsém készíti

Ez kell hozzá: 1 kg burgonya, 10 ek. liszt, 1 tojás, 1 ek. olaj, 1 kk só, 1 kg szilva, 10-15 dkg vaj, zsemlemorzsa, porcukor, fahéj.

Így készül: A burgonyát héjával együtt megfőzzük, még melegen megtisztítjuk és krumplinyomón áttörjük. Ha kihűlt, hozzáadjuk a lisztet, tojást, olajat, sót és összegyúrjuk. Ujjnyi vastagra nyújtjuk és tenyérnyi négyzetekre vágjuk. Ezekbe tesszük a szilvákat és gombócot formázunk belőlük. A gombócokat bő, forró, sós vízben kifőzzük és vajban pirított zsemlemorzsában megforgatjuk. A szilvamag helyére fahéjas cukrot teszünk, ettől finomabb lesz a szilva. Porcukorral meghintve tálaljuk.

Részemről jöhet szinte minden, ami sütőtökös. Nem tudom megunni és odavagyok a gyönyörű színéért is. Ezeken a szürke novemberi napokon kész lélekvidító a látványa is. Ha pedig valami jót is csinál belőle az ember, az már szinte a gyönyör maga.

Még az elveszett idők előtt készült egy kis maradék sült sütőtökből a madártej. Azért így, mert én pl. simán megiszom shake-nek, egy jó adag tejjel összeturmixolva, egy kis narancs vagy citromhéjat belereszelve. Apácska viszont azt nem szereti. Persze az okát nem tudja miért, mert sosem kóstolta, de ha nem, hát nem disznótor az erőszak. Vagymi :)

Sütőtökös madártej

Ez kell hozzá: 200 g sült sütőtök, 1 l tej, 1 cs. vaníliás pudingpor, édesítőszer vagy xilit ízlés szerint, 1 vaníliarúd, 3 tojásfehérje, 1/2 citrom lereszelt héja és pár csepp a levéből.

Így készül: a tejből kb. 900 ml-t tiszta, vízzel kiöblített lábosban melegíteni kezdtem. Nem forraltam fel habzásig. Közben a tojásfehérjét - jó hozzá a fagyasztóból elővett, felengedett is - 1 tk. citromlével, pici xilittel kemény habbá vertem. Amikor a tej már majdnem forrt, akkor kanállal madárkákat szaggattam - na ezt értse meg egy külföldi, ha lefordítja a google translate neki - és óvatosan a tejbe csúsztattam. 1-1 percig főztem mindkét oldalát, majd szűrőkanállal óvatosan tálba szedtem. Amikor mind megfőtt, a tejbe tettem a sütőtököt és  botmixerrel pürésítettem. Hozzáadtam a kikapart vaníliamagokat és a rudat is. Közben a maradék tejjel és kis édesítőszerrel kikevertem a pudingport. Amikor a tökös tej már majdnem forrt, akkor hozzákevertem a pudingot és pár perc alatt készre főztem. A reszelt citromhéjat belekevertem a végén. Hagytam kihűlni, és csak akkor tálaltam, madárkákkal a tetején.

A madártej elnevezés egy anomália. Tehát evidens, hogy a madárkákat ki kell főzni. Nemde?

Nem mintha sárgaságra készültem volna, de most szezonban igen sokszor van itthon sütőtök. Külön boldogság számomra, hogy Apácska is szereti, sőt magától kérdezte a héten, hogy fűszerest mikor sütök újra? De most nem az lett belőle, mégsem bánta, ahogy láttam.
Olyan recept, amiért saját házam táján kellett körbenéznem. Ritkán készítek túrófánkot, pedig hálás dolog. Kevés munka, gyors eredmény és elmaradhatatlan a siker. Szóval mindenképpen megéri.

Sütőtökös túrófánk

Ez kell hozzá: 250 g friss tehéntúró, 250 g sült sütőtök, 6 ek. mastermix (ch csökkentő keverék), 4 ek. rétesliszt, 4 ek. sima liszt, 1/2 cs. sütőpor, 3 tojás, 2 ek. tejföl, csipet só, édesítőszer: pl. xilit, keserű kakaópor, 1 kupaknyi rum, 1 citrom lereszelt héja, olaj a sütéshez. Ha eszembe jutott volna, akkor vanília is került volna bele, de mentségemre: a rumban is vaníliarudakat áztattam.

Így készül: A túrót, a sült sütőtököt, tojásokat, xilitet (vagy kinek mit), csipet sót, tejfölt, rumot, reszelt citromhéjat kézi mixerrel jól elkevertem. Ezután kiszámoltam kanalanként a liszteket és mastermixet, majd azokkal is elkevertem a tésztát. Közben hozzáadtam a sütőport is. Eközben egy magas falú, de kisebb átmérőjű edényben olajat melegítettem. Nem kell, hogy túl forró legyen és füstöljön, elég ha az alján látszik, hogy izeg-mozog. Két kanál segítségével adagoltam a tésztát az olajba. Innentől kezdve nem sok dolog van a fánkokkal. Maguktól megfordulnak és addig hagytam őket sülni, míg 2-2 alkalommal átfordultak.
Amíg sült az első adag, egy nagy tálban keserű kakaóport édesítőszerrel összekevertem. A megsült fánkokat előbb papírtörlőre szedtem. Olajba szaggattam a következő adagot. Majd a megsülteket még forrón a kakaóba forgattam. Legalábbis a kész mennyiség egyik felét. Így olyanok lettek, mint az ördögfánkok.

Ellenállhatatlan, de azért várjuk meg, amíg kicsit kihűl, nehogy megégessük magunkat! Isteni élvezet a csokisok után lenyalingatni az ujjainkat. Vagy egymásét? ;)

Tegnap nem köret lett a sütőtökből - amin Apácska meg is lepődött- hanem simán sült tök. Nem volt igazán édes, jobb lett volna mégis, ha fűszeresen sütöm meg. Ma meg ott szemeztem a maradékkal a konyhában. Délután megkérdeztem Apát, mit szólna egy sütőtökös sütihez? Mézesmadzag... khm :) Tetszett neki az ötlet, mire föl közöltem, hogy akkor diót és mandulát kell előbb törnünk.
Leterítettem a szoba közepén egy régi lepedőt, hoztuk a vasat, a kalapácsot, tálcát, tálakat és megtörtünk egy kis kosár diót - anyuval szedtem a hegyen séta közben valamelyik héten - és egy nagy halom mandulát is. Utóbbit le is forráztam  és együtt nyomkodtuk ki a héjából. Muris dolog :)

Sütőtökös tarka torta

Ez kell hozzá: kb. 250-300 g sült sütőtök, 3 tojás, 150 g vaj vagy margarin, édesítőszer/xilit ízlés szerint, 80 g liszt, 80 g mastermix, 1/2 citrom leve, 1 citrom reszelt héja, 3 ek. keserű kakaópor, 2 kupaknyi rum (fogalmam sincs, mekkora űrtartalmú a rumosüveg kupakja, de annyi ment bele), késhegynyi só, 1/2 sütőpor, késhegynyi szódabikarbóna. 1/2 marék mandula, 1/2 marék dió. Pici morzsa a forma oldalára, amit előbb vajjal kikentem. Amit tehettem volna bele, mert jót tett volna neki: 1/2 marék mazsola.

Így készül: A tököt héja - és sas meg sólyom :) - nélkül egy tálba teszem. A tojásokat kettéválasztom, a sárgáját xilittel habosra keverem. Hozzáadom a tökhöz a langyos vajjal/margarinnal, rummal, citromhéjjal és citromlével együtt és jó habosra keverem. Itt kettéveszem a krémet és az egyik felébe belekeverem a kakaóport. A tojásfehérjét felverem és fele-fele arányban a masszákhoz keverem. A sütőporral, szódabikarbónával összeszitált mastermixes lisztkeveréket is két felé osztom, úgy keverem a sárga és a barna alaphoz.
Tortaforma oldalát vajjal megkenem, morzsával megszórom. A forma aljába sütőpapírt terítek, rácsípem az oldalát, és körbevágom a kilógó felesleget ollóval. Kanalanként rakosgatom a tálba a sárga és a barna tésztát. Az alját megütögetve összerázogatom kicsit. Belenyomkodom a mandulát és a diót és picit megpróbálom elegyengetni a tetejét. 170-180°C-os sütőben kb. 30-35 percig sütöm. Tűpróba! Ha kész, akkor kész.  Langyosan is finom, ha valaki nem tudja megvárni, hogy kihűljön... khm

Úgy kanalazgattam, mint ahogy a nap-éj sütit láttam a tévében, csak nem emlékszem kitől. De jó ötlet! :)

Esküszöm, nem vadásztam rá, egyszerűen csak szembejött velem. Vagyis jöttek egy dobozban. Ezt persze nem hagyhattam ki, így már végre - legalább egy év sóvárgás után - én is sajtosroló-forma  birtokos vagyok. Hurrá
Ma akartam felavatni, de... persze, hogy nem bírtam ki. Ezért tegnap délután, teregetés közben azon gondolkoztam, hogy milyen tésztát csavarjak rá. Vajas-leveles ugye szóba sem jöhetett, mert az cseppet sem update. Aztán nem kellett sokat gondolkodnom, hirtelen beugrott. Ezért pénteken lett az avató.

Gombahabos update roló

Ez kell hozzá:
Tészta: 100 g liszt, 100 g mastermix, 1 tk. só, 1/2 cs sütőpor, 50 g vaj vagy margarin, 50 g tejföl, 1 tojás + valamennyi a kenéshez, 50 g reszelt sajt a szóráshoz.
Gombahab: 200 g barna csiperke (fehér is jó), 1 pici vöröshagyma, só, bors, fokhagyma, petrezselyem, 200 ml tejszín, 1 habfixáló (cukormentes).

Így készül: A hagymát a késes aprítóval apróra vágattam és 1 ek. olajon pici sóval  üvegesre dinszteltem. A gombákat csak leöblítettem, szárazra töröltem. Beledobtam a késes aprítóba és ezt is apróra daraboltattam. Hozzáadtam a hagymához, borsoztam, fokhagymát adtam hozzá. A petrezselymet most szintén a gépbe dobtam, aprítottam, majd a pirított gombához kevertem. Tányérra tettem kihűlni.
A tésztához való szárazanyagokat összeszitáltam, a langyos vajjal, a langyos tejföllel és a tojással összedolgoztam. Vékonyra nyújtottam - legközelebb még egy gondolatnyival - és sodrófa szélességű csíkokra vágtam. Széltében persze, hogy jó hosszú csíkok legyenek. A tetejüket vizes ecsettel megkentem, és ferdén a rolóformákra csavartam. Megkentem őket egy kis felvert tojással, reszelt sajtot csipegettem rájuk. 180°C-os sütőben kb. 12-15 perc alatt sültek meg. Amikor kivettem, 2-3 percet hagytam pihenni, utána húztam csak ki a rolóformákat. Aztán 1 perc múlva arra mehettek is a többi csíkocskák, hogy isteni rolók süljenek belőlük. Nagyon élveztem!
Amikor megsültek, hagytam őket teljesen kihűlni. Közben a hideg tejszínt a fixálóval, pici sóval kemény habbá vertem, majd a gombakrémmel óvatosan elkevertem. Habzsákba töltöttem és a rolókat megtöltöttem vele. A végüket aprított petrezselyemmel díszítettem.

Ebből a mennyiségből pontosan 8 roló sikeredett. Azt kell mondjam, hogy még ma is finom volt, amikor a maradékot eszegettem, jó hidegen. A tészta nem ázott el, jól tartotta magát. Összességében nagyon elégedett vagyok. Tök jó vega kaja, kínálós kaja, puccos hidegtálas is lehet akár, vagy szilveszteri harapnivaló. Bár akkor sonkás krémmel tölteném, az strapabíróbb, mint a gombás-tejszínes. És.. és és.....
Teljesen beindult a fantáziám! Apácska is odavolt érte, ezt nem is mondtam.

Találtam a fagyasztóban egy elbújt csomag meggyet. Na jó, valahol a tudatom mélyén - de olyan mélyen, mint a Mariana-árok - tudtam, hogy ott van. Csak nem foglalkoztam vele. De valamelyik nap kotorásztam és a kezembe került. Gondoltam, kiolvasztom és csinálok belőle meggymártást valami sült húshoz. De aztán az jutott eszembe, hogy sokkal finomabbat is ki tudnék találni.

Meggyes-mákos torta

Ez kell hozzá: 500 g fagyasztott, magozott meggy, xilit, 50 g darált mák, 1 ek. rum, 2 ek. keményítő, 2 ek tejpor. A tésztához a sült pudingos tésztáját készítettem el.

Így készült: A tésztát gyorsan összedolgoztam, de nem tettem hűtőbe, hanem egyből  belenyújtottam a gyümölcstorta formába, megszurkáltam villával és elősütöttem picit. A meggyet lábosban a levével együtt, amit engedett, beforraltam. Pici rumot és xilitet adtam hozzá, illetve a darált mákot. A keményítőt és a tejport pici hideg vízzel elkevertem, és amikor már a meggy beforrt, hozzákevertem a keveréket. Levettem a tűzről és ráöntöttem az elősütött tésztára. Visszatoltam a sütőbe kb. 10-12 percre. Amikor kihűlt, szeletelve, tejszínhabbal - nem a virággal :) - tálaltam.

Szeretjük a mákot, nem kell méltatni a meggyet sem. A kettő párosa mindig lenyűgöz, ráadásul ez egy finoman pikáns, édes-savanykás, mákos ízű torta lett. Ilyet biztosan fogok máskor is sütni, mert Apácska tisztára odavolt (van) érte :) Nekem meg csak úgy simán tetszett.

Végül is megérte szombaton a mandulafa alatt egy órát fejjel lefelé, seggel az ég felé töltött idő. Rengeteg mandulát szedtem össze, és a nagyja még a fán van. A rázogatás hülyeség, hacsak nem vesz az ember kobakot. Kemény a mandula, és kicsi az esély, hogy épp a kapucnimba essen :) Így maradtam a struccos verziónál, legalább nyújtottam a lábam.
Itthon aztán fél óra alatt megtörtem egy adagot. Egyik része a sütire, másik a szánkba, szóval másik része pedig pirításra és sózásra került. Hogy az mennyire ízlett Apának! Nem is evett még így, házilag pirított sós mandulát. Pedig mennyire finommmmm :) Apukám szokott karácsonyra gyártani hatalmas mennyiséggel.

Fügés-mandulás túrótorta

Ez kell hozzá: 300 g túró, 6 lilafüge, 3 tojás, xilit ízlés szerint, 1 vaníliarúd, 1 ek. rum, 1 citrom reszelt héja és fél citrom leve, 100 g vaj, 1 ek. liszt, 1 ek. mastermix, 1 marék mandula.

Így készül: a tojást habosra keverem a xilittel, vaníliával. Hozzáadom a túrót, vajat, majd a  rummal, citromlével, reszelt citromhéjjal szintén elkeverem. Beleszitálom a liszteket, kivajazott gyümölcstorta formába öntöm. A tetejét cikkekre vágott lilafügével kirakom, művészi kuszaságban elszórom rajta a mandulákat és megsütöm. Nem kell forró sütő, elég a 160°C-os, de kb. 30-40 percet kell neki sülnie. Langyosan igazán finom. Persze lehet, hogy elfogult vagyok a mandulánk miatt, de az egészben - a füge után - az a legjobb, ahogy a félig puhult mandulákat rágcsálja az ember. Illatos, látványos és mennyei :)